Mérk - Vállaj

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A nyírségi homok és Ecsedi-láp találkozását kelet-nyugati irányban metszõ magyar-román országhatár közelében a Kraszna folyó mellett - Nyíregyházától mintegy 62 km-re - fekszik Mérk és Vállaj nagyközség.

Mérk neve személynévbõl keletkezett egyesek szerint magyar névadással, a
régi magyar nyelvben népszerû Mérk személynév alapján, amely talán a
szláv eredetû Mirk személynévból ered. Más felfogás szerint a helység névadója valószínûleg Merch, a szatmári németek ispánja lehetett.

Műemlék jellegű falu Vállaj. 1747-ben kialakított utcaképe, a megtervezett telekrendszere, a telkeken azonosan kialakított porták, a házak és csűrök kapcsolatrendszere az évszázadok múlásával nem változott. A bővülés nem a telek megosztásával, hanem új utcák nyitásával történt.

A képen a falu egyik jellegzetes háza, nyeregtetővel, 3 ablakkal és tornáccal.

Nyeregtetős, tornácos, 3 ablakos ház

A településszerkezet Magyarországon teljesen egyedülálló,
a házak hatalmas méretűek, többnyire nyeregtetősek. A lakóházzal
egybeépítve jelenik meg az istállórendszer. A homlokzat a városi
eklektikával kevert hagyományos díszítésű, három ablakos, s tornácban
folytatódik, melynek mestergerendáit tégla, vagy fa oszlopok, pillérek
tartják.

A település nevét illetően nem ismert meggyőző magyarázat: talán
személynévi eredetű, s a személynév a magyar váll községnek képzős
származéka.
A községet egyes források szerint a Gut-Keled nemzetség alapította, ez
esetben a XII.század végén keletkezhetett, de először 1335-ben említik
a Gut-Keled nembeliek birtokaként. Ekkor már temploma is volt. 1354-ben
a nemzetség sásvári monostorához tartozott. Az ecsedi uradalom
tartozékaként osztozott a Báthori-, majd Rákóczi-birtok sorsában.

A mérsékelten meleg és a mérsékelten hûvös éghajlati öv határán terül el. Erdõtársulásai jelentõs részét akácosok jellemzik, ezenkívül találkozhatunk tölggyel, kemény és lágy lombúakkal, valamint fenyõvel is. A nyílt társulások között homokpuszta-rétek, zsombékosok is megfigyelhetõek, jellemzõ a sások, a tõzegeper elõfordulása. Talaja réti öntés, humuszos homok és lápos réti talajok.

Megközelíthetõ: a
471-es útról Nyírbátornál leágazó alsórendû úton. A legközelebbi
városokkal, Mátészalkával és Nyírbátorral, naponta autóbusz járatok
kötik össze. A nagyközségeken közvetlen vasútvonal nem halad keresztül, a
legközelebbi vasútállomás Tiborszállás községben található.

Tiborszállás 8,5 km, Fábiánháza 7,5 km, Nagyecsed 10,5 km, Nyírbátortól 25 km távolságra található. A települések a Román határ mellett, a Kraszna folyó mentén található.

A határátkelõ Románia felé 0-24 óráig folyamatosan vehetõ igénybe!

Erdély aktuális időjárása

A község nemzetközi határátkelővel rendelkezik, amely a túloldali
Csanálosra és azon túl pedig Kolozsvárra vezet. A falu lakói elsősorban
mezőgazdaságból élnek. A hagyományőrzés már az óvodában és iskolában
megkezdődik, ahol a gyerekek német nemzetiségi oktatásban részesülnek.
Kapros, túrós, lekváros és krumplis. Ez mind a strudli, a svábok
nemzeti eledele. Mára már sikerült ezt a nem mindennapi ételt
megismertetni nagyon sok vendéggel. Minden évben Pünkösd vasárnapján
megrendezésre kerül a Strudli Fesztivál, amely a régió legnagyobb
gasztronómiai eseménye. A strudli mellett a tájegységre jellemző ételek
és italok kóstolására is lehetőség nyílik. Színesíti a rendezvényt a
különböző hagyományőrző csoportok fellépése, és a lovassport
szerelmesei a területi kettes fogathajtó verseny által nyújtott
élményekkel gazdagodhatnak. A kulturális kavalkádot ismert
sztárvendégek teszik még színvonalasabbá. Jöjjön el hozzánk, győződjön
meg vendégszeretetünkről!